• Megjelenítés

uniós támogatás

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?

Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.

Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány

E hét kedden még csak 530 milliárd forint körül járt az új EU-támogatások itthoni kifizetési számlálója, ma reggelre viszont 650 milliárd forintra ugrott - figyelt fel a Portfolio a hirtelen és nagy mértékű változásra. Részletes vizsgálatunk szerint a 120 milliárdos kiutalás döntő része a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódik, amelyeknél 75%-os, illetve 100%-os támogatói előleget is kifizethet a döntéshozó. Ez így jócskán pörgetni tudja a kifizetési számlálót. Elképzelhető, hogy mindez azzal függ leginkább össze, hogy a harmadik negyedévre előírt kifizetési számokat az utolsó pillanatban még teljesíteni (közelíteni) akarják az illetékesek, hiszen ettől függ, hogy 1-3 havi célprémiumot kapnak, vagy egy fillért sem. Néhány területen még nagyon rezeg a léc, hogy összejönnek-e holnap estig az előírt számok.

Kevesebb EU-pénzből nagyobb gazdasági fejlődés? - A Dunántúl megcsinálta

A nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiók a saját GDP-jükhöz képest jóval kevesebb EU-támogatást kaptak a 2007-2013-as ciklusban, mint az észak-magyarországi régió, ennek ellenére a dunántúli térségek jelentős gazdasági fejlődést mutattak 7 év alatt, míg az északi régió egyáltalán nem közeledett az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest.

Tudta? - Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

Megtudtuk, mire utalt át nekünk 153 milliárdot Brüsszel

Az előző uniós ciklus Társadalmi Megújulás Operatív Programjához (TÁMOP) tartozó projektekre utalta át az Európai Bizottság azt a 153 milliárd forintot, ami rendkívüli mértékben javította idén augusztusban az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét - árulta el a Portfolio kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az, hogy a tárca augusztusra vette figyelembe a nagy összegű bevételt, azért érdekes, mert a pénzt Brüsszel valójában már júliusban átutalta Magyarországnak.

MNB az EU-pénzekről: drasztikus esés után csak kis felpattanás jön

A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.

Ne mossuk össze az autóneppereket a márkakereskedésekkel!

Ha azt szeretnénk, hogy a magyar utakon hosszú távon is megbízható járművek közlekedjenek, szerencsésebb lenne hagyni nyugodtan dolgozni a megfelelő "márkakereskedéseket", a hiteles projektmenedzsment szervezeteket, mint teret engedni az autóneppereknek - fejtette ki álláspontját a minap kirobbant Voldemort-botrány kapcsán egy névtelenséget kérő pályázati projektmenedzsment szervezet vezetője, aki autópiaci párhuzamot használt. Hangsúlyozta: nem célszerű a botrány kapcsán felvázolt jelenségeket és egy hiteles szakmát összemosni, azaz igenis különbséget kell tenni a hiteles projektmenedzserek és a kijáróemberek között. Az ügy előzményeiről bővebben:

Lázárék szerint csak buktunk az EU-val, pedig nem is

Nem helytálló annak a kormányzati retorikának a tartalma, hogy a 2007-2013-as ciklus pénzügyi mérlege összességében negatív Magyarországnak - mutat rá körképében az Index EUrológus blogja.

Feladja extrém pénzköltési tervét a kormány

"A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett" - olvashatjuk a tegnap este megjelent 2017-es költségvetési törvényjavaslatban, miközben a táblázatok számai alapján ez csaknem lehetetlen. Idén ugyanis a januárban rögzített legalább 2000 milliárdos célhoz képest csak 1432 milliárdos uniós támogatás kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca, jövőre pedig 2240 milliárdossal, így még egy 3000 milliárdos kifizetéssel sem tudná elkölteni 2018 végéig a 7 éves keret döntő részét a kormány. Eközben jövőre igen jelentős, 1600 milliárdos, tisztán hazai finanszírozású beruházási csomagot látunk, így a 9%-os beruházás-növekedési terv miatt jó eséllyel mindenfelé építkezéseket látunk majd az országban. Ez akár Pest megyére is igaz lehet, hiszen egy eddig be nem jelentett 16 milliárdos kompenzációra is rábukkantunk a büdzsé sorai között.

Elbukik a kormány gyors EU-s pénzkifizetési terve?

Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte - írja a Világgazdaság arra hivatkozva, hogy ezt a módszert a Bizottság alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. Közben a gyors uniós pénzkifizetési terv másik alapvető pillére, az 50 százalékos előleg intézménye, is megremegett, mert a Bizottság a lap szerint szintén jelezte, hogy nem fog ilyen magas támogatáselőleget fizetni. A Miniszterelnökség viszont azt jelezte a lapnak: ragaszkodik ahhoz, hogy itthon ez a magas előlegkifizetés megtörténjen, ami így a Portfolio minapi elemzésének üzenete felé mutat: jelentős mértékűvé duzzad a pénzforgalmi szemléletű hiány, amit itthon átmenetileg meg kell finanszírozni.

16 magyar ügyben nyomoz az uniós csalás elleni hivatal

Az európai uniós fejlesztési források szabályszerű felhasználásával kapcsolatban jelenleg 16 különböző magyarországi ügyben nyomozunk - tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF). Az OLAF az uniós támogatásokkal kapcsolatos esetleges visszaéléseket vizsgálja hazánkban. Már korábban több esetben is nyomoztak, véleményük szerint a korrupció elleni harcra kapott EU-pénz hasznosítása során szabálytalanság történt.

Így festenénk az EU-támogatások nélkül

Lényegesen kisebb növekedést produkált volna a magyar gazdaság az elmúlt években az uniós támogatások nélkül. A transzferek hiányában a nemzetgazdasági beruházások folyamatosan apadnának, illetve nagyobb mértékű lett volna a régió gyorsan fejlődő országaitól való leszakadásunk. Van még időnk javítani.

Uniós pénzzel akartak csalni, de kézre kerültek

A napokban vádat emeltek egy több mint 180 milliós vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt az ügy utóbb előkerült elkövetőjével szemben is - írja a napi.hu. Az ügyben négy embert már börtönbüntetésre ítélt a Kaposvári Törvényszék. A vádlott azzal segítette már elítélt társait, hogy szlovákiai székhellyel egy fiktív céget alapított, amelynek közreműködésével hamis árajánlatot, megrendelőlapot, adásvételi szerződést és számlákat bocsátottak ki.

Íme: ilyen az, amikor eltűnnek az EU-támogatások

Óriási visszaesést produkált az építőipar januárban: az előző hónaphoz képest 13%-kal, az egy évvel ezelőttihez képest 20,1%-kal esett vissza a termelés volumene. A zsugorodás oka, hogy az ágazatból már hiányoznak a 2015-ig lehívható EU-források.

Renzi: reális a V4-eknél az uniós támogatások csökkentése

Reális mérlegelés tárgya, hogy az Európai Unió a jövőben csökkentse a négy visegrádi ország támogatását, amennyiben azok továbbra is elutasítják a menekültek befogadását - mondta az olasz miniszterelnök abban az interjúban, amelyet szerdán közölt a Právo című cseh baloldali napilap.

Brüsszeli értesülés: Befenyítették a V4-eket

A fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat Matteo Renzi olasz kormányfő, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében - közölte újságírókkal az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozónak részleteit ismerő brüsszeli forrás péntek hajnalban.

Példátlan lépésre készül az EMMI

Példátlan lépésre készül az Emberi Erőforrások Minisztériuma: a szabálytalanságok miatt felmondják a 2013-ban kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal. A kormányzati ellenőrök ugyanis nyomát sem találták semmilyen értékelhető szakmai tevékenységnek a Farkas Flórián által alapított "Híd a munka világába" foglalkoztatási szövetkezet által összevásárolt ingatlanokban. Ez azt jelenti, hogy az ORÖ-nek vissza kell fizetnie a szövetkezetalapításra felvett 1,2 milliárd forintnyi uniós pénzt, amit a záró eredményességi vizsgálat szerint szinte teljes egészében túlárazott, indokolatlan presztízsberuházásokra költöttek ahelyett, hogy a romák munkalehetőségét bővítették volna - számol be az Index.

Vissza kell fizetnünk EU-pénzt a Budapest Szíve miatt?

Az Európai Bizottság jelenleg azt mérlegeli, hogy visszaköveteljék-e Magyarországtól azokat az uniós milliárdokat, amelyeket Brüsszel már kifizetett nekünk a Budapest Szíve programmal kapcsolatban - írta ma reggel a vs.hu saját körképében, amely szerint itthon is indult vizsgálat, de egyelőre nincs gyanúsítottja az ügynek. A Portfolio információi szerint a magyar és brüsszeli szervek közötti levélváltások a Bizottság hivatalos pénzügyi korrekciós javaslata előtti utolsó fázisban járnak, amelynek keretében Brüsszel mérlegeli az OLAF és a magyar szervek felőli, egymásnak ellentmondó információkat.

Gyakornokot lehet felvenni EU-támogatásból!

Megjelent ma a gazdaságfejlesztési pályázati menetrendnek megfelelően a "Gyakornoki program pályakezdők támogatására" című (GINOP-5.2.4-16 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 15 milliárd forint.

Itthon gáncsolhatják el Lázár rendkívüli tervét

"Közlik veled, hogy indulsz a lóversenyen, de a futam előtt levágják a lábad" - érzékeltette az államapparátus zavarát a Figyelő egyik beszélgetőpartnere a Lázár János miniszter által minap bejelentett 2048 milliárdos uniós támogatás kifizetési cél kapcsán, amelyről múlt héten kormányhatározat is született. A hetilap körképe több példát említve rámutat, hogy nem Brüsszel, hanem sokkal inkább az itthoni folyamatok jelenthetik akadályát a felpörgetett uniós támogatás-kifizetési célnak.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility