• Megjelenítés

uniós támogatás

Nyíltan megfenyegette Magyarországot az osztrák kancellár

Egészen durva kijelentéseket tett a ma megjelent FAZ-interjúban az osztrák kancellár a magyar és lengyel kormány felé, amelyeknek az a lényege: mivel ezeket a "rezsimeket" belülről nem igazán lehet leváltani, ezért le kell vágni a 2020 utáni EU-pénzeiket, hogy így lehessen rábírni őket arra, lényegében meggyengíteni, hogy "betagozódjanak egy közös európai politikába". Az elmúlt napokban megszaporodtak a jövőbeli EU-támogatásokhoz kötődő üzengetések, illetve fenyegetések.

Még keményebben zsarolná a magyarokat és a lengyeleket is Brüsszel

Egy júniusi brüsszeli vitaindító anyagban csak felvetésként szerepelt az az "árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetőségével, ma viszont elég egyértelműen emellett szállt síkra az Európai Bizottság jogi biztosa. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam - számolt be a Bruxinfo. A lengyel igazságügyi törvények kapcsán Vera Jourová belengette, hogy ha az eddig tervezett átalakítások átmennének, akkor azzal kérdésessé válna a lengyeleknél születő bírósági döntések uniós elismerése. Ez pedig azt jelentené, hogy a 2020 utáni EU-pénzeiket kockáztatják a lengyelek, bár a cseh biztos ennyire direkten nyilván nem fogalmazhatott. Közben az is kiderült, hogy az EU költségvetési biztosa is támogatja ezt az árukapcsolást, illetve egy névtelen forrás utolsó kemény figyelmeztetést adott a lengyeleknek a bírósági törvény végrehajtása kapcsán:

Ez most már a magyar beruházási csoda?

Számításaink szerint az idén az első negyedévben 25% körüli ütemben növekedhettek a magánberuházások, ez olyan tempó, amire a 2000-es években nem volt még példa. Van honnan növekedni, hiszen a nem állami indíttatású (vállalati és lakossági) beruházások szintje még így is nagyon alacsonyan van.

Papíron nagyon megverjük a V4-eket az EU-pénzek kifizetésében

Több, mint négyszereződött a mostani uniós ciklusban a heti támogatás-kifizetési összeg ahhoz képest, mint ami az előző ciklus hasonló időszakát jellemezte és a visegrádi országok között is nagyon előreszaladt Magyarország a kifizetési arányt tekintve - derül ki a Világgazdaság cikkéből. A szép kifizetési számokban egyelőre sokat segít az a technikai megoldás, hogy a nyertes önkormányzati projektekhez az állam gyorsan kiutalja a teljes támogatást, azaz átteszi a pénzt egyik állami számláról egy másikra, de a pénzhez a közbeszerzések időigényes lebonyolításáig nem tudnak még hozzáférni a helyhatóságok, így ezek a pénzek egyelőre még be sem kerülnek a gazdaságba.

Megfenyegették Orbán Viktort

Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt egyszerű, de annál határozottabb üzenetet küldött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Politico beszámolója szerint. Ez pedig így szól: "ha nincs menekültbefogadás, nincs támogatás".

Megmutatták, mit okoznak Magyarországnak az EU-pénzek

Az EU-források beáramlása nélkül a magyar gazdaság 6%-kal kisebb lenne ,a lakossági fogyasztás hasonló mértékben maradna el a mostanitól, a beruházási szint pedig a mostaninak a kétharmada lenne - állapítja meg a KPMG és a GKI tanulmánya. Bár ez is óriási eltérést jelent a befutott makrogazdasági pályához képest, az uniós források hatása talán még ennél is nagyobb lehetett.

Merkel nem fenyegetné Magyarországot és Lengyelországot

Angela Merkel elutasítja, hogy az uniós támogatások csökkentésével büntessék a közös döntések végrehajtásától elzárkózó vagy a jogállamiság ellen vétő tagállamokat. A német kancellár erről az EU jövőjéről szóló római nyilatkozat aláírásának alkalmából az ARD országos köztelevízióban vasárnap sugárzott interjúban beszélt.

Bréking: megvan a kormány brüsszeli megállapodása!

Megszületett a magyar kormány és az Európai Bizottság között a vitás pénzügyi kérdésekről a megállapodás és az ezzel kapcsolatos kormányzati válaszlevél tavaly december végén ki is ment Brüsszelbe - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Az alku sok százmilliárd forintnyi, itthon már kiállított uniós támogatási számla brüsszeli kifizetése előtt nyithatja meg az utat, igaz a végső brüsszeli jóváhagyás még nem érkezett meg írásban. Azt is megtudtuk, hogy mennyi volt tavaly itthon az EU-támogatások kifizetése és ez pontosan milyen számlák alapján állt elő.

Százmilliárdos karácsonyi ajándékot kapott Brüsszelből a kormány

Tavaly decemberben közel 600 millió eurónyi, mintegy 185 milliárd forintnyi fejlesztési számlát küldtek ki a magyar hatóságok az Európai Bizottságnak, amely ennek nagy részét még az óév végén ki is fizette - tudta meg a Világgazdaság a Miniszterelnökségtől. A Portfolio egy brüsszeli adatbázisból úgy tudja, hogy tavaly karácsonyig összesen már ennél is több, 192 milliárd forintnyi EU-támogatást folyósított Magyarországnak a Bizottság a 2014-2020-as ciklusból, azaz tényleg egy nagy adag pénz jött át egyszerre tavaly év végén. A 192 milliárd forint, amit Brüsszelből már elhoztunk, a 7 éves támogatási keretünk 2,1%-át jelenti, ami csak a régiós középmezőnyt jelenti.

Nagyot ugrottak az MNB nemzetközi tartalékai

Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Bár a tartalékok változásának pontos okait nem ismerjük, de az elmúlt hetek híráramlása alapján azt feltételezzük, hogy jelentős részben az uniós támogatások brüsszeli megérkezése ugrasztotta meg a devizatartalékainkat.

Orbán: legázolnak bennünket, így csekély vigasz az EU-támogatás

Magyarország EU-tagsága megingathatatlan, de a tagság nyomán kapott uniós támogatások csak részben ellensúlyozzák, hogy "a többi EU-ország hatalmas tőkéje legázol bennünket" - fejtette ki álláspontját a minap Münchenben járt Orbán Viktor kormányfő a mai Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban.

Gyanús magyar EU-pályázatot mutatott be Brüsszelben az Európai Számvevőszék

Az Európai Számvevőszék ellenőreinek becslése szerint tavaly a 145,9 milliárd eurónyi uniós kifizetésből 5,5 milliárd eurónyi, azaz 3,8%-nyi volt szabálytalan, azaz az elfogadható 2,2%-os aránynál jóval magasabb, de a 2014-es 4,4%-nál alacsonyabb - ez derült ki az intézmény által ma nyilvánosságra hozott 2015-ös éves jelentésből. Az 5,5 milliárd eurónyi kifizetés nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékére utal, hanem arra a becsült pénzösszegre, amelyet nem kellett volna kifizetni, mivel felhasználására nem az uniós jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő módon került sor. Példaként egy 2013 végén kiírt magyar mezőgazdasági pályázat körülményeit is bemutatja az éves jelentés.

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?

Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.

Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány

E hét kedden még csak 530 milliárd forint körül járt az új EU-támogatások itthoni kifizetési számlálója, ma reggelre viszont 650 milliárd forintra ugrott - figyelt fel a Portfolio a hirtelen és nagy mértékű változásra. Részletes vizsgálatunk szerint a 120 milliárdos kiutalás döntő része a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódik, amelyeknél 75%-os, illetve 100%-os támogatói előleget is kifizethet a döntéshozó. Ez így jócskán pörgetni tudja a kifizetési számlálót. Elképzelhető, hogy mindez azzal függ leginkább össze, hogy a harmadik negyedévre előírt kifizetési számokat az utolsó pillanatban még teljesíteni (közelíteni) akarják az illetékesek, hiszen ettől függ, hogy 1-3 havi célprémiumot kapnak, vagy egy fillért sem. Néhány területen még nagyon rezeg a léc, hogy összejönnek-e holnap estig az előírt számok.

Kevesebb EU-pénzből nagyobb gazdasági fejlődés? - A Dunántúl megcsinálta

A nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiók a saját GDP-jükhöz képest jóval kevesebb EU-támogatást kaptak a 2007-2013-as ciklusban, mint az észak-magyarországi régió, ennek ellenére a dunántúli térségek jelentős gazdasági fejlődést mutattak 7 év alatt, míg az északi régió egyáltalán nem közeledett az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest.

Tudta? - Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

Megtudtuk, mire utalt át nekünk 153 milliárdot Brüsszel

Az előző uniós ciklus Társadalmi Megújulás Operatív Programjához (TÁMOP) tartozó projektekre utalta át az Európai Bizottság azt a 153 milliárd forintot, ami rendkívüli mértékben javította idén augusztusban az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét - árulta el a Portfolio kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az, hogy a tárca augusztusra vette figyelembe a nagy összegű bevételt, azért érdekes, mert a pénzt Brüsszel valójában már júliusban átutalta Magyarországnak.

MNB az EU-pénzekről: drasztikus esés után csak kis felpattanás jön

A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.

Ne mossuk össze az autóneppereket a márkakereskedésekkel!

Ha azt szeretnénk, hogy a magyar utakon hosszú távon is megbízható járművek közlekedjenek, szerencsésebb lenne hagyni nyugodtan dolgozni a megfelelő "márkakereskedéseket", a hiteles projektmenedzsment szervezeteket, mint teret engedni az autóneppereknek - fejtette ki álláspontját a minap kirobbant Voldemort-botrány kapcsán egy névtelenséget kérő pályázati projektmenedzsment szervezet vezetője, aki autópiaci párhuzamot használt. Hangsúlyozta: nem célszerű a botrány kapcsán felvázolt jelenségeket és egy hiteles szakmát összemosni, azaz igenis különbséget kell tenni a hiteles projektmenedzserek és a kijáróemberek között. Az ügy előzményeiről bővebben:

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility